Upppsz...

-Aha, vágom.-kezdte érteni.-Szóval, féltékeny rám. De miért is?
-Nem tudom...bizttos azt hiszi, hogy mi ketten..-utaltam arra, hogy talán azt hiszi Dani, hogy mi ketten Jason-nel együtt vagyunk.
-Haha, hát ez az egész egy vicc!-kelt ki magából.
-Jó, nyugi, nyugi, csak egy kicsit furcsa Dani! Leállítsam?-kérdeztem.
-Nem, majd én.-mondta, és lerohant a lépcsőn. Utána rohantam.
-Hova rohansz? Azt se tudod hol lakik, és most hol van!-ordítottam utána már-már az utcán.
-Hidd el, tudom, hogy mit csinálok!-üvöltötte vissza. Már, hogy tudná?
-Hát jó!-mondtam, és becsuktam az ajtót, és visszamentem fel a szobájába. Kattintgattam a gépén, és megláttam, hogy fent van Dani. Ráírtam:
Vani: szerintem menekülj! ;)
Dani: WTF? ;DD mostmár, hogy megcsalsz féljek is tőled ?
Vani: basszus, én csaltalak meg? mutassak tükröt? ja, bocs...csak a szép embereknek van tükre ;)
Dani: ez most leoltás volt?
Vani: hagyjuk...
Dani: ja...ilyenkor kell röhögni? :/ bocsi, nem tudtam.
Vani: leálltál?
Dani: na jó, bocs csöngettek, lépek csőőő
Vani: ink ne nyiss ajtót..
Dani: ki nem szarja le hogy te mit mondasz?
Vani: én szóltam..szia :)
Bezártam Dani chatjét, és benyitott Mrs. Gold.
-Nekem, most mennem kell.-mondta és bólintottam, de körbenézett.-Egyébként, hol van a kisunokám, Jason?
-Mindjárt jön.-gondoltam nem avatom be a részletekbe, azt azért már nem. XD
-Oké, akkor megmondanád neki csillagom, hogy én elmentem, és a szülei csak holnap jönnek? Most sajnos mégse jönnek haza, elutaztak most hívtak.
-Persze, megmondom. Csókolom!-köszöntem el, jelezve, hogy már nincs kedvem tovább beszélgetni.
-Rendben, nem zavarok, és köszönöm! Szia, édesem.-köszönt el, és lebaktatott a lépcsőn. Kikapcsoltam a gépet, és ledőltem Jason ágyára. Finom illatta volt, akárcsak Jason-nek...vajon miért? :D Egyszer csak már aludtam, aludtam, és aludtam.
***
Felkeltem. Mellettem Jason feküdt, nekem a fejem a hasára volt hajtva. Ő is aludt.
-Hol vagyok? És hány óra?-kérdeztem halkan magamtól, és kimásztam az öléből. Megnéztem a telómon az időt, és már 20:00 volt.
-Jason, Jason!-ébreszgettem, és simogattam. Egyszer csak felriadt.-Nyugi, csak én vagyok!-mondtam megnyugtató hangon, és közelebb hajoltam hozzá.
-Hány óra? És mi történt?-kérdezte álmos szemmel.
-20:00 van, és csak elaludtunk. Inkább mond, hogy mi volt Daninál.-sürgettem és mellé ültem.
-Semmi, beszélgettünk.-fogta rövidre, és rámmosolygott.
-Hát oké.-bólintottam.-Most viszont mennem kéne.
-Maradj még!-fogott vissza.
-Muszáj mennem!
-Na jó, akkor menj.-engedett le finoman.
-Akkor, szia!-szedtem össze a cuccaim, és megpusziltam az arcát...vagyis csak akartam, de ő megfordult valahogy, és véletlen a szájára sikerült...
-Szia...-mondta megilletődötten, és kimentem a szobájából. Hát, ez kemény volt ! XD